2010. október 3. 10:00-18:00.

MÁV  ABak  201089  sz.  I.-II.  OSZTÁLYÚ  SZEMÉLYKOCSI

Az 1910-es évek elején Aradon készült ez a négytengelyes gyorsvonati kocsi. I. és II. osztályú hangulatos fülkékkel közlekedik, melyekben a 20.század elejének nosztalgiáját a kényelmes párnás ülések idézik vissza.
Az 1925 évi átszámozáskor ABar 2958 pályszámú lett, majd 1934-ben – forgalmi igény és komfort okokból az I. osztályt megszüntetve -  Bar 3969 pályaszámot kapta. Néhány évvel később megkezdték ezeknek a kocsiknak kéttengelyesre történő átépítését. Gyártáskori megjelenési formában történő helyreállítását  – felkutatott eredeti forgóvázakkal négytengelyesre visszaalakítva -  a Debreceni Járműjavító végezte 1992-ben.

Teljes hossz        15430 mm
Forgócsaptáv        9300 mm
Saját tömeg        30540 kg (eredetileg)
Ülőhelyek száma        9 + 32
Megengedett sebesség    100 km/h (eredetileg)

Ülohelyek száma:    40
Megengedett sebessége:    80 km/h

A Cmn 204771 kocsi
A MÁV Cmn III. osztályú személykocsi egy vasúti személykocsi-típus volt, az aradi Weitzer gyárban készült 1918-ban.
Az 1895 és 1913 között gyártott 6 – 8 m tengelytávú kéttengelyes típusok után 1913-tól a magyar vasutak által beszerzett, 2 prototípustól eltekintve legnagyobb, 9.3 m tengelytávolságú kettőtengelyes személykocsi típuscsalád került gyártásba. Az új kocsik az 1907 évtõl alkalmazott dongatetõvel, középátjáróval, termes utastérrel, nyitott peronnal. Készültek. A MÁV jellegzetes, máig egyik legnagyobb darabszámú típusából 1913 és 1923 között a II. osztályú VIcI kocsijellegbõl 192 db-ot (Bmn 201501 - 201692 pályaszámok), a III. osztályú VIIIL jellegbõl 1603 darabot (Cmn 203701 - 205680 pályaszámok kihagyásokkal) állítottak forgalomba.
Egyes járműveket II. osztályúból III. osztályúvá építettek át, illetve zártperonossá alakítottak. Az átalakítások még a II. világháború után is folytatódtak. Zártperonos kivitelben, saját fõműhelyeikben a SzCsV és a GYSEV is épített ilyen típusú kocsikat, de beszerzett a DSA is. 1955-tõl a kocsik jelentõs részét acélvázasították, amellyel azok egészen a közelmúltig futottak.
(forrás:Villányi György, Ny. főtanácsadó, Ganz Vagon Kft.: A magyar vasúti járműgyártás nagyszerű tárgyi emlékei (magyar nyelven), 2008. (Hozzáférés: 2008. szeptember 27.)

CIWL  WR  2347  sz.  ÉTKEZŐKOCSI
Az európai vasutakhoz hasonlóan a magyar vasutak sem rendelkeztek saját étkező- és hálókocsiparkkal. Erre a feladatra az 1872-ben Brüsszelben alapított „Compagnie Internationale des Wagons-Lits et des Grands Express Européens” (CIWL) rendezkedett be. Kocsijait többek között a magyar vonalakon is közlekedtette nemzetközi és belföldi gyorsvonatokban egyaránt. 1948 óta a CIWL kocsik nem járnak magyar belföldi vonatokban. A MÁV először 26 háló és 32 étkezőkocsit vett át használtan a CIWL-től majd 1952-től új járműveket is szerzett be.
A 2347 pályaszámú kocsi a CIWL jellegzetes, 12,87 m forgócsaptávú, faburkolatú favázas típusa. 1912-ben gyártotta a prágai Ringhoffer gyár. Két külön étkező szakasszal rendelkezik 18+24 ülőhellyel. A kocsit a MÁV 1948-ban vette át a CIWL-től. Ezután MÁV WR 217, majd 246 pályaszámmal közlekedett. 1962-ben lekötött kocsivá minősítették.
1966-ban a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem újította fel és a Budapesti Közlekedési Múzeum előtt állították ki. 1987-ben ismét felújította a Dunakeszi Járműjavító és azóta eredeti állapotában közlekedik.
Teljes hossz        19740 mm
Forgócsaptáv        12870 mm
Saját tömeg        40000 kg
Megengedett sebesség    100 km/h

"ÁRPÁD" GYORSSÍNAUTÓBUSZ
A négytengelyes, 160 kW teljesítményű dízel motorkocsit az 1930-as évek második felében a Ganz gyártotta. A járműsorozatból 20-tól 26-ig pályaszámmal 7 db készült és történelmi személyek neveit viselték: Árpád, Előd, Huba, Tas, Szent István, Szent László és Mátyás király. Az "Árpád" gyorssínautóbusz-család tagjai először Budapest és Bécs között nemzetközi forgalomban közlekedtek a mai InterCity vonatok előfutáraiként. 1934-ben 2 óra 58 perc alatt tették meg a Budapest-Bécs közötti 278 km-es távolságot. A II. világháború alatt a sorozatból 4 db megsemmisült, további kettőt később leselejteztek. A megmaradt 23-as pályaszámú gyorssínautóbusz felújítását a MÁV Szolnoki Járműjavító üzeme végezte 1987-ben. A magyar vasút legendás hírű és "ÁRPÁD" névre keresztelt gyorssínautóbusza napjainkban nosztalgiaüzemben közlekedik.

Ülőhelyeinek száma: 64
Legnagyobb sebessége: 110 km/h

 Az egykori Déli Vasút (Südbahn) 109.109 pályaszámú gőzmozdonya
A Déli Vasút 109-es sorozatú gőzmozdonyának létrehozását az tette szükségessé, hogy az 1900-as évek elején a társaságnak nem voltak megfelelő teljesítményű személy- és gyorsvonati mozdonyai a megnövekedett terhelésű vonatok továbbítására.
A probléma orvoslására a MÁV Gépgyárától 1913 és 1915 között hét darab 2'C tengelyelrendezésű, 109 sorozatú gőzmozdonyt rendeltek A MÁVAG a mozdonyok gyártását az Osztrák Államvasút Társaságtól átvett tervek alapján végezte. A mozdonyokat 109.101-107 pályaszámcsoportban vette állagba a Déli Vasút, és a nagykanizsai fűtőházhoz osztotta be azokat.
1917-ben a Déli Vasút a bécsi Floridsdorf mozdonygyárból két további mozdonyt rendelt, melyeket 109.108 és 109.109 pályaszámokkal állította szolgálatba.
1927-ben és 1930-ban a Déli Vasút jogutóda, a Duna-Száva-Adria vasút további négy, növelt tömegű 109-es sorozatú mozdonyt rendelt a MÁVAG-tól.
A Duna-Száva-Adria vasút államosítása után, 1932-ben a 109-es sorozatú mozdonyokat a MÁV 302-es sorozatként vette állagába. A MÁV az átvett mozdonyokat Hardy légűrfék helyett Westinghouse légfékel szerelte fel, valamint a mozdonyok addig engedélyezett 90 kilométer/óra sebességét 100 kilométer/órára emelték fel.
A MÁV az utolsó 302-es sorozatú gőzmozdonyt  1969 áprilisában selejtezte.
A típus hazánkban egyetlen megmaradt példányát, az itt bemutatott 109.109 pályaszámú gőzmozdonyt 1917-ben a Floridsdorf-i mozdonygyárban gyártották. A 302,610 MÁV pályaszámú mozdonyt 1975-ben a gárdonyi vasútállomáson állítottak fel műszaki emlékként, majd 1986-os helyreállítása után eredeti 109.109 pályaszámát visszakapva az egyik legnépszerűbb nosztalgia gőzmozdony lett Magyarországon.

324,540 PÁLYASZÁMÚ SZERKOCSIS GŐZMOZDONY
Az elsőrangú vonalak szállítókapacitásának bővítésére a MÁV Igazgatósága 1907-ben rendelte meg az akkor IIIu. osztályú, 1911-től 324-es sorozatként jelölt mozdonytípust.
A MÁV Gépgyára 1908. december 2-án szállította az első mozdonyt, amely 1909-től állt szolgálatba a MÁV-nál. A MÁV Gépgyára 1908 és 1943 között összesen 906 darab 324-es sorozatba tartozó mozdonyt gyártott.
Az egyszerű kivitelű, jól használható 324-esek korszerűsítése 1957-ben kezdődött az "ISTER" füstgázelszívó ejektor (közismert nevén a kéménytorok-csillagfúvó) és a vasutasok által "vödör-kémény" avagy "köcsög-kémény" néven is csúfolt nagy átmérőjű kémény felszerelésével.
Az 1960-as években 45 darab mozdonyt alakítottak át négytengelyes szerkocsival, melyek az  ingavonati közlekedésre is alkalmassá váltak ezáltal.
Bár a 324-esek igen nagy darabszámban készültek, viszonylag kevés maradt közülük az utókorra. Magyarországon  az egyedüli üzemképes a 324,540-es, amely  1915-ben készült 3827. gyári számon. 1918-ban a CFR-hez került és 1941-ben tért vissza Magyarországra. 1961. december 21-én pályaszámát 324,1564-re módosították, majd 1989-ben a Landler Jenő Járműjavító Üzembe került. 1991 júniusára közelítőleg eredeti állapotra felújították, melynek során ismét 3 tengelyes, M-jellegű szerkocsit kapott. Eredeti pályaszámát visszakapva lett a nosztalgia járműflotta tagja.

Tengelyelrendezés: 1'C1'-h2
Legnagyobb sebesség: 75 km/óra
Kiszerelt tömeg: 62 tonna
Tengelyterhelés: 14,2 tonna
Gőznyomás: 12 bar
Teljes hossz (szerkocsival): 17534 mm

 

A rendezvényre érvényes belépőjegy árak:

Gyermek: 400 Ft

Nyugdíjas/Vasutas: 600 Ft

Felnőtt: 1.100 Ft

Családi: 2.200 Ft/ 2 felnőtt + 2 gyermek

 

 

Ez az oldal az alábbi címen érhető el:
http://www.mavnosztalgia.hu/hu/menu/72/esemeny/354