Gyíkok és bányászhimnusz a jó szerencse jegyében

2019. június 25. Kedd
„Jó szerencsét!” – hangzik a bányászok között a mai napig a köszöntés, amely Selmecbányáról származik, és amely különös módon lengi körbe a város történetét. Mintha csak a címerében látható gyíkok valóban meghatározták volna a város sorsát. A legenda szerint egy Sebenitz nevű pásztor bukkant rá a város melletti arany-és ezüst lelőhelyekre, mégpedig két gyík segítségével, akik a hátukon viselték a nemesfémek színét, mely felkeltette pásztorunk figyelmét. Már az egyiptomi hieroglifák is isteni bölcsességet tulajdonítottak a gyík szimbólumnak, nem beszélve arról, hogy a jó szerencsével is társították gyakran az idők folyamán. Kétségtelen, hogy a város alapításáról szóló legendában szereplő gyíkok valóban szerencsét hoztak a lakosoknak, hiszen a középkorban az ország legnagyobb arany-és ezüstbányáit fedezték fel, komoly gazdagságot biztosítva a helyieknek.


A címerállatokhoz azonban az emblematikus hagyományban a hízelgést is társították, mivel a kaméleonnal mutat rokonságot, ami fényes külseje mellett mérget is rejt bőre alatt. Ez a kettősség is megjelenik a város történetében, és így a jószerencse ellenpontjaként is értelmezhető. Török támadásokkal, és földrengéssel is szembe kellett nézniük a lakosoknak, de nem is kell messzebbre mennünk a bányászhimnusznál, ami szintén a város bányászaihoz köthető, és amely kiállva az idők próbáját nem csak Magyarországon, de a Felvidéken is meghonosodott a körükben. „Szerencse fel! Szerencse le!” – kezdi a dal, vagyis egyszer fent, egyszer lent. A bányász legények a dal szerint nem aranyban vagy ezüstben mérik a kincset, hanem sokkal inkább érzelmekben: feleség, szerető kedves képében.

„Nem kincs után sóvárgok én.
Bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem,
Ki szívében bányász legyen.”

Van azonban egy ikonikus női alak, akit még ők is szívesen elkerültek volna, aki nem más, mint a leányvári boszorkány. Boszorkányunk Rössel Borbála volt, aki a legenda szerint felépíttette Leányvár várát, és aki rendkívül gazdag édesapja utáni hatalmas örökségét teljesen eltékozolta. Az elvert vagyon értéke fordított arányosságban állt a rendelkezésre álló idővel, így hősnőnknek igen gyorsan felkopott az álla. Híres történet, miszerint a vár épülésekor arany gyűrűjét bedota a patakba azzal a gondolatmenettel megtámogatva tettét, hogy amilyen biztos, hogy azt sosem látják többé, annyira biztos az örök gazdagságban. A gyűrű végül csak előkerült, a vagyont pedig elfújta a szél, a város legendái viszont továbbra is őrzik a büszke bányászok történeteit. Végezetül tegyenek egy próbát: ha Selmecbányán valaha gyíkot látnak, kívánjanak valamit... próba, szerencse! 

Ha kedvet kaptak ellátogatni Selmecbányára, ajánljuk figyelmükbe a Szalamandra Expresszt!

http://www.mavnosztalgia.hu/hu/programs/show/964


A bejegyzést írta: MÁV Nosztalgia
További bejegyzések
Jogi nyilatkozat Adatvédelem Engedélyszám: R-00784/1993/2000
Gyíkok és bányászhimnusz a jó szerencse jegyében - mavnosztalgia.hu